Jelenlegi helyÜzemeltetési kérdések

Üzemeltetési kérdések


Valójában hogyan használjuk a drónt fotózáshoz vagy térképezéshez ?

Látványfotózáshoz vagy videó készítéséhez az előkészített drónt a távirányítóval felemeljük, és általában manuálisan a célponthoz vezetjük. A drónra épített rádión keresztül a kamera képe a távvezérlőre erősített monitoron megjelenik. A távvezérlő kezelőszerveivel indítható az exponálás, vagy a videó felvétel, illetve szükség esetén állítható a zoom, vagy forgatható a kamera a megfelelő helyzetbe. Sok esetben két kezelő végzi az ilyen jellegű munkát. Az egyik a drónt irányítja, a másik a kamerát.

Térképészeti célú fényképezésnél általában ettől teljesen eltérő módon dolgozunk. A gép indítása előtt egy PC-n vagy tableten futó tervező szoftverrel körülhatároljuk a térképezendő területet. Ez többnyire Google térképi háttéren történik. A tervező szoftver a kamera tárolt paraméterei (fókusztávolság, felbontás, stb), a repülési magasság és az elvárt átfedés alapján megtervezi a repülési sorokat. A sorok végpontjainak koordinátáit a szoftver a repülés sorrendjében feltölti a drón vezérlőjébe. Ezután általában manuálisan felemeljük a drónt biztonságos magasságba (egyúttal némi funkcionális ellenőrzést is végzünk), majd átkapcsoljuk az irányítást automatikusra. Ekkor a drón beépített GPS-től kapott pozíció alapján a megadott sebességgel egyenes vonalban repülve felkeresi a feltöltött pontokat, miközben a kamera a megadott paraméterek alapján automatikusan exponál. Az utolsó célpont elérése után automatikusan visszatér a kiindulási pontra, és leszáll. Általában ekkor is ajánlott inkább átvenni az irányítást az automatikától, és kézi irányítás mellett leszálni (emellet ez egy jó szórakozás is !).

A leszállást követően kimásoljuk a kamerába helyezett adattárolóról (SD kártya) a képeket a PC-re. Itt egy képfeldolgozó szoftverrel elvégezzük a képek egymáshoz illesztését. Ezt a műveletet a szoftver automatikusan végzi. A végeredmény általában színezett pontfelhő, ortofotó, és 3D modell. Ezen végtermékeken speciális szoftverekkel elvégezhetjük a szükség szerinti utómunkálatokat, pl. vektorgrafikus térképet állíthatunk elő, hossz- és keresztmetszeti rajzot, szintvonalrajzot készíthetünk, terület és térfogat számítást végezhetünk. A jellemző pontok bemérését (koordinátáik meghatározását) tehát nem a terepen, hanem terepnek az irodában létrehozott digitális másolatán hajtjuk végre.

Kell-e szemmel követni a drónt repülés közben ?

A profik azt ajánlják, hogy sohasem egy személy végezze a repülést, hanem kettő. Az egyik a gépet kövesse szemmel, a másik a monitoron ellenőrizze folyamatosan az adatokat. A kezelő saját felelősségére dönthet másképp is. Pl. az Android tableten futtatható tervező program minden fontos információt hangosan bemond (angolul), tehát nem kell nézni a kijelzőt. Természetesen a feladat jellegétől függ, hogy miként követjük a drónt. Ha nagyobb területet (500 m-nél hosszabb) vagy nagyobb magasságban (pl 200 m) kell fotózni, akkor már eleve nehezen követhető szemmel a jármű. Ilyen esetekben ajánlott az élő videó kapcsolat biztosítása. A kezelő a földön egy monitoron látja a drónra szerelt kamera képét, és ennek segítségével állapítja meg merre jár, valóban a tervezett útvonalat követi-e.

Képes-e önállóan kikerülni pl. villanyvezetéket, ha beleterveztem az útvonalába?

A gép semmit sem kerül ki, nincsenek benne akadály érzékelők (ez nagyon jelentős árnövelő tényező). A jövőben biztosan meg fognak jelenni olyan robotjárművek, amelyek valamilyen módon érzékelnek bizonyos akadályokat és képesek lesznek azt kikerülni.

Milyen karbantartást igényel a drón, ki végzi ezt el ?

Minden repülés előtt egy 10-20 pontos ellenőrzőlista segítségével meg kell nézni, hogy minden működőképes-e. Rendszeres időközönként (havonta egyszer) a konfiguráló szoftverrel ajánlott leellenőrizni a távirányító kezelőszerveinek továbbá a drónba épített érzékelők kalibráltságát, és ha szükséges, akkor javítani kell beállításukon. Ennek elvégzése a felhasználó feladata. Az akkumulátoron kívül más nem igényel különösebb karbantartást. A Lithium Polimer akkumulátorok azonban nagyon-nagyon komoly figyelmet és törődést igényelnek.

Meghibásodás vagy sérülés esetén ki végzi a javításukat ?

A GeoDrone.hu cégcsoporton belül a Geoset Kft végzi a meghibásodott robotjárművek javítását Pécsen. Az alkatrész utánpótlás biztosított.

Milyen mértékű kiképzést, gyakorlatot igényel a biztonságos repülés?

A külföldi gyártók és értékesítők általában 1-2-3 napos képzést nyújtanak az általuk forgalmazott rendszerekhez. Mi is 2 napos tréninget ajánlunk azoknak, akik teljes - légi térképezésre alkalmas - rendszert szereznek be tőlünk. A hangsúlyosabb rész a repülés megtanulásán van, mert ezt nagyon nagy biztonsággal kell tudnia a kezelőnek véghezvinni. Ha a PC-n futó feldolgozószoftver kezelését nem sajátítja el a tanfolyamon, az nem probléma, de a gépet manuálisan irányítani akkor is nagyon jól meg kell tanulnia, ha többnyire automatikusan fog repülni. Vészhelyzet esetén ugyanis csak a manuális irányítás mentheti meg a gépet. Baleset következtében nem csak a drónban és a kamerában eshet kár, hanem más tulajdonában, vagy akár testi épségében is.
Nagyon alapos felkészülésre és rutinra van tehát szükség. Minden forgalmazó ajánlja egy olcsóbb 30-100 eFt árkategóriájú “tanuló” drón beszerzését a munkavégző drón mellé. Ezzel célszerű sokat gyakorolni az első éles munka előtt, és azután is folyamatosan.

Szükség van-e internet kapcsolatra a terepen a küldetés tervezéséhez ?

A küldetés tervező szoftverekkel általában Google térkép alapján lehet megtervezni a repülést. Ennek letöltéséhez szükséges az internet kapcsolat. Azonban megtehetjük, hogy még az irodában lementjük a térképet (cash), és ez esetben nem probléma, ha a terepi tervezés során nincs internet kapcsolat.

 

 

Tegye fel további kérdéseit, vagy ossza meg velünk tapasztalatait és véleményét alább, hozzászólásként !

Navigáció

Barátok a Facebook-on